Szétküldött Arcú Rocksztárokról szóló sorozatunkban ezúttal a Deerhunter és az Atlas Sound dalszerző géniuszának fizikai profilját elemezzük, persze a kötelező tiszteletadás mellett, illetve sűrű bocsánatkérések közepette.
Az Icky Thump megérdemelt sikere után az idei, ötvenedik Grammy-gálán kicsit megmutatjuk, kik adják manapság a fejüket White Stripes és/vagy Raconteurs dalok feldolgozására, ezt hogyan, miért, és főleg milyen minőségben teszik.

A Fúzió Rádió Popművészet c. műsorában ma este nonstop zene pofázás nélkül -- semmi 'művészi eszközök', semmi 'befogadózás', és még a Beatles további szopatása sem várható, pedig két hete olyan szépen indult. Ma este sok dal a 80-as évek két kiadatlan Velvet-anyagokat tartalmazó cédéjéről.

Minden zenebuzi álma, hogy gyermekei Apuci kedvenc nótáinak dallamára szenderedjenek el. Persze egy féléves kissrác mégsem hallgathat Metallicát, de ne féljetek: van megoldás. Illetve talán mégsem...
Szétküldött Arcú Rocksztárokat bemutató sorozatunk ötödik részében egy különlegesen csúf példánnyal foglalkozunk, akihez képest még Mick Jagger is minimum egzotikus szépségnek számít. Továbbá szó esik a Texasi Láncfűrészes Mészárlásról, illetve előkerül a Lány Akinek Nem Is Lenne Szabad Léteznie.
Jools Holland valamivel híresebb, mint Friderikusz Sándor. Legendás esti műsora immár kétszázadszor került a képernyőre, ennek örömére mindenféle híres zenészek tették tiszteletüket az ünnepi adásban. Többek között a Radiohead. FŐLEG a Radiohead.
Egyelőre nem sok magyar zenekar kreatív sessönjei folynak a nyilvánosság előtt (pedig egy Hooligans-próbára kíváncsiak lennénk), mindenesetre az E Sávok hétvégi akcióján ott volt a nyúl is, hogy tudósíthasson. Képes-zenés beszámoló kizárólag itt, a Cluster One-on.

Mostanában a csapból is ők folynak, úgyhogy utánanéztünk, mit esznek rajtuk a neves külföldi zenebloggerek; ilyen béna névválasztás után mondjuk pedálozni kell rendesen. Előbb azonban áttekintjük a brit gitárzene jelenlegi helyzetét, később pedig felmerül a kérdés: ér-e annyit a MySpace-hírnév, mint a rendes. Recenzió.
A kopasz gyógyegér 'Last Night' című új lemezéről kimásolt kislemezdal videójában egy hiperkúl szárnyas elégtételt vesz a társait ért sérelmekért. Nagyon beteg.
Nem elég, hogy jön az új lemez, a REM is jön. Ide, hozzánk. Kezdhetünk megkönnyebbülten felsóhajtani: alakul a program.
Az Accelerate hivatalos megjelenésére még várni kell (már annak, aki túl erkölcsös), viszont itt a beharangozó kislemezdal, és a hozzá készült videó.
Sosem várnám bárkitől is, hogy az én véleményem alapján formálja a sajátját, pláne, ha a magyar [ujjait lengetve idézőjelet nyit] alternatív szcénáról [ujjait lengetve idézőjelet zár] van szó, amilyen szerintem nincs is. Ennek szellemében vetettem alá vizsgálatnak két, a Tilos Rádió nevével valamilyen módon fémjelzett (legalábbis kapcsolatba kerülő) koncertet. De ne higgyetek nekem.

A világ legsikeresebb E-betűje úgy gondolta, itt az ideje összeszedni nagyon híres zenekara első évtizedének legjobb dalait, és válogatás formájában kiadni. Áldja meg az Isten.

Az új Morrissey-válogatás recenziójához nem kell más, csak Wikipedia meg YouTube. A ClusterOne új dimenzióba helyezi a zenei publicisztikát.
Mintha nem lett volna elég a szombat reggeli macskajaj...ha ez nem valami ízléstelen médiaspam, akkor nagyon úgy néz ki, hogy minden idők legkevésbé komolyan vehető rockzenekara tényleg büntet a Nulladik Napon.

Ti viszont jobban teszitek, ha törés helyett hallgatjátok ma este, és megtudjátok, mi a rocktörténet legkúlabb száma. És ezzel még nincs vége a Popművészet Velvet-sorozatának.