A lófasz és a flóver póver koncepcióinak termékeny összeeresztésének apropóján (és semmiképp sem azért, mert mostanság éppen ilyenek jártak az eszemben) gondolkodtam el azon, mi is vált mára Janis Joplin és Yoko Ono örököseiből, akik fejüket egy szál zongorás számok írására adták. Sokra vitték, és néhányukra talán még ők maguk is büszkék lennének.

Gorcsev 2008-ban minden eddiginél kevesebbet írt és olvasott, ami kiugrott értelmiségiként várható is volt tőle. Ellenben reaktivált zenészként a befogadói oldalról átriffelte magát az alkotóira, és eltépett néhány gitárhúrt. És E/3-ban beszél, már megint.

Lévén hogy a 2008-as év volt az első, melyet a Cluster One árgus szemei (néha kissé talán álmos és lustácska szemei) egy az egyben végigkísértek, szerzőtársaim példamutató sorába helyezkedve magam is összegzek egy kicsit.

Dacára a Cluster formabontó, végletekig szélsőséges tevékenységének, azért mi sem akarunk kimaradni a decemberi listaőrületből. Persze nem is mi lennénk, ha pont úgy csinálnánk, ahogy mások. Élménybeszámoló.