Egyáltalán nem akarok végletekbe esni, és kiröhögni az Einstürzende majd' 30 éves heroikus erőfeszítését, mellyel a zenehallgatók művészetfelfogását feszegeti, és harcol valami olyanért, ami tartható és dícséretes. De hazudni sem akarok, és azt mondani, hogy ez valami fogyaszthatót eredményez. Koncerten sem.
Már két hónapja hallgatom a ma esti A38-as koncertre készülve az új Einstürzende-lemezt, és röviden csak annyit tudok mondani: az Einstürzendét nézni kell, hallgatni szinte fölösleges.