Az öreg fiktív L. Cohen (meg az összes többi zenei orgánum) után nem nagyon lehet mit mondani, de azért mégis maradt még, amit az új Radiohead-lemezről érdemes. Ebben az országban a legnagyobb szakértő a Kommentelő, ma ő(k) mondja (-ák) el, milyen is ez.

Feltörekvő magyar rockzenekarok! Nyílt levélben fordulunk hozzátok a művészet nevében. Ha nem féltek megmérettetni, avagy egy obszcén jobb csapottba belerohanni, küldjétek el nekünk anyagotokat, és mi majd elmondjuk, hogy miért szeretjük, vagy miért utáljuk.

Soha nem értettem, hogy miért kell egy filmet elrontani azzal, hogy énekelnek benne. Vagy hogy miért kell a musicalekből filmet csinálni. Vagy hogy miért kell egyáltalán musicaleket csinálni (annak ellenére, hogy a Hair minden idők minden kedvencei között is mindig első nálam). Rob Marshall viszont úgy tűnik, teljesen másképp gondolkodik, neki valószínűleg létfontosságúak a dalbetétek. És ha minderről sikerül néhány világsztárt is meggyőznie, akkor olyan filmek tudnak születni, mint a Kilenc.

Részben a két héttel ezelőtti zenei konferencia, részben az évek óta olvasott zenei (szak)sajtó hatására az IQ-m esett vagy 50 pontot, és egyszerűen nem értek kifejezéseket, szavakat, amiket pedig láthatóan mindenki teljesen egyértelműen használ. Új sorozatomban majd nektek is elmondom, miért.

Valami baj lehet velünk, csak 4 hónapnyi működés után kaptunk először hate mail-t, bár mondjuk kicsit anyázós linkek már voltak. Ezt mi sikernek könyveljük el, viszont rámutat arra, hogy a Cluster One sehol sem artikulálta még, mit is céloz meg: ennek kapcsán (is) rövid mission statement arról, mit akar és mit nem akar Magyarország egyetlen obszcén zenei portálja. Többször nem mondjuk el.