Unalmas lenne újra mentegetőzéssel kezdeni, a vak is látja, hogy megint nem írunk, szóval be lehet fogni. Az Egyik Szerző sebtiben összekopipésztel egy listát, majd előrelátóan kellemes ünnepeket kíván.

Művészeti tanácsadónk, hf Buthu Wuthu Geyhdeyh sajnos annyira elfoglalt - legújabb regényét fejezi be éppen -, hogy ezúttal kénytelenek voltunk mi magunk leírni, mit gondolunk a Deerhunter új albumáról. Pontosan tudtuk, mennyire kilátástalan feladat lenne BWG utánozhatatlan megközelítési stratégiáit írásban reprodukálni, így olyasvalakinek adtuk a feladatot, akinek egyáltalában nincsenek ilyenek. Nekem.

A hétvégi stábtalálkozónk során többször is elhangzott, hogy mostanában rendre mentegetőzéssel indítjuk a cikkeinket; mivel a szép sormintát nincs szívünk megszakítani, ez most sem lesz másképp. Tavalyelőtt valamiért nem írtunk a School of Seven Bells megkapóan szép bemutatkozásáról, pedig az Alpinisms az év legerősebb lemezei közé tartozott. Nos, a folytatás még jobb.

Az mindig örömteli dolog, ha az ember szívének kedves zenekar újra összeáll. Én szeretem a Blurt, ezért örömkönnyeket hullajtottam, mikor megtudtam, hogy Damon Albarn zeneipari mágnás és Graham Coxon főállású geek fátylat borít a múltra és újra megszeretik egymást.