Az ember rettenetesen nehéz helyzetbe kerül, ha egy olyan lemezről kell írnia, amit nála vettek fel, pláne, ha olyasféle zenéről van szó, amit általában nem is szeret. Szögezzük le előre: a Music for Porn kurva jó, és aki mást gondol, az egy szar kis köcsög.

Nem, nem én énekeltem a Rammstein-koncerten, nem jól gondoljátok; én gitároztam, és egy olyan barátom énekelt, aki legalább tud németül. Fiktív koncertbeszámolónkból megtudhatjátok, miért, és azt is, hogy milyen volt, és hogy mire számíthattok a jövőben.

Előre is elmondanánk, hogy nem fogunk unalmas Megasztár-anyázásba és kifigurázásba kezdeni, mert az egyrészt felesleges, másrészt mások nálunk annyival ostobábban is tudják csinálni, hogy az sokkal szórakoztatóbb. Épp arról akarunk néhány mondatban, miért nem érdemes így hozzáállni, mellékesen előfordul néhány gondolat a tehetségről, a szórakoztatásról, ilyesmiről.