Anyák napja szép ünnep, tényleg mindenki hívja fel az édesanyját ma és/vagy állítson be egy csokor virággal minimum, mi is ezt tesszük. Viszont ha már az anyáknál tartunk, zenei téren valamire fel kell hívjuk a figyelmeteket ezzel kapcsolatban.
A szegedi Quattro-X [kétbites gyökerek] hallat magáról ezen a héten. Műfaji meghatározásra teszünk halvány és önámító kísérletet, és együtt keressük a titkos összetevőt (a Szent Pengetőt vagy a Barna Hangot), amitől igazán jó lesz egy punk-rock-metál. Na jó, közben sörözünk és káromkodunk is, baszki.
A múltkor kitaláltam, mi lesz a következő Dan Brown-regény, de ez jobb, és ebben is a katolikus egyház sötét titkaira derül fény. Leleplezésünkben viszont kivételesen nem a pápa világuralmi terveiről hullik le a lepel, hanem arról, mi is történt valójában II. János Pállal, és ennek mi köze a zenéhez. Áldott, békés vasárnapot mindenkinek.
Megint nem mondanám, hogy alaposan átvilágítottam a múlt hétvégi Zipkomm Export rendezvényt, viszont bemutattam rajta mindent, ami a konferenciázásban jó, és amin ezt be lehet mutatni, az nem lehet teljesen rossz. Ha lesz még, gyertek el, szóljatok bele, és legyetek ti is rakenrollok. Ha csak ennyi haszna van, már megérte.
Mint azt nagyon jól tudjuk, egy rohadt paradicsom megrohasztja az egész kibaszott kosarat, és ez most sincs másképp. Nem hagyhattuk tovább a közízlés ilyen szisztematikus rombolását, a fiatalság felelőtlen alkoholizmusba taszítását és a zenei hangok használatának ilyen arcátlan félreértelmezését. Mi is részt akarunk venni benne.
A punk mindig is azt mondta, hogy nincs jövője semminek, a múlt meg a kiégés terméke. Hogy ötvöződhet ez valami olyan hagyományőrző és tiszteletteljes zenei stílussal, mint a világzene? Az ötven feletti skót énekessel kiegészült kanadai The Real McKenzies bemutatja, hogyan ejtik a skót köznyelvben azt, hogy "echte."