2007. 12. 19.
Hiába toporzékol kicsi Teddy felháborodottan a Heti Hetesben, a Petőfi Rádió műsorpolitikájának totális reformja--úgy néz ki--a vártnál is nagyobb sikerrel járt. Még akkor is, ha közben elkeserítő kórképet szolgáltat a mai magyar zenei társadalom abszolút fogalomzavaráról. De ne legyünk telhetetlenek.
Jelen pillanatban úgy néz ki, hogy a Petőfi repülőrajtot vett, a többiek pedig állva maradtak a megdöbbenéstől. A magyar államon és Farkasházy Tivadaron kívül nem nagyon panaszkodik senki, ezt a kettőt pedig valahogy sosem lehetett igazán komolyan venni. Pedig a recept már-már szemtelenül egyszerű, inkább az a megdöbbentő, hogy a rendszerváltás után másfél évtizednek kellett eltelnie, mire valaki azt mondta: hoppá. A másik, már-már Örkény-novellába illő tényezőről nem is beszélve, miszerint ezt a legkevésbé sem forradalmi lépést elsőként nem egy kereskedelmi--tehát (elvileg) többet bevállaló, valójában gyáva nyuszi--rádió tette meg, hanem a Kossuth-Bartók-Petőfi szentháromság (Az Adók Amiket A Szüleink Hallgatnak A Konyhában Vasárnap Délben) "legfiatalosabb" képviselője; hát most rácsesztek szegény ősök, mert a Kossuth javarészt önmagát ismétli (pedig egyébként szeretnivaló), a Bartók mindig is a periférián mozgott, a Petőfi meg mostanában inkább sportos Fordokból és álternátyív kávéházakból szűrődik ki, külvárosi eszpresszók helyett, 'hallgasd mán Zsiga, milyen jót mondott a Koltai megin', há beszarás!', na ilyen már nem lesz.
Persze ez nem feltétlenül jó, nem csak a külvárosi eszpresszóknak, hanem azoknak sem, akik esetleg szerették a régi Petőfit, ami--a maga minden esetlenségével együtt--igazán rendes kis adó volt, szerethető kulturális műsorokkal. Ha én lennék Tóta W., akár azt is mondhatnám: bocsi, de ez egy teljesen logikus lépés, nézzük meg a hallgatottságot akkor és most, no lám, Ég és Föld a különbség, olyan nincs, hogy ami valakinek jó, az valaki másnak ne lenne rossz, a panaszkodók hallgassanak mást, ez van, pá. De nem én vagyok Tóta W., úgyhogy sajnálom a nyugdíjasokat meg a buszsofőröket, nekik most tényleg rosszabb lett, sokaknak viszont jobb. Még akkor is, ha vannak, akik szerint ez nem közszolgálat. Miért ne lenne az? Egyáltalán, mi az, h 'közszolgálat'? Olyasvalami, ami a 'köz', tehát a teljes magyar lakosság számára igényeinek megfelelő hallgatnivalót biztosít? Ez alapból nonszensz, ráadásul ezen értelmezés szerint például a Bartók a legkevésbé sem közszolgálati. A közszolgálatiság magyarul inkább azt jelenti: amit az Állam támogat. És punktum. Abban a pillanatban, ahogy megvonják a pízt, adott médium megszűnik közszolgálatinak lenni, még ha a nap 24 órájában híradót, nemzetiségi műsorokat és zokogó özvegyeket sugároz, akkor is. Másrészt, a zene miért ne lenne közszolgálat? Ahogy így körülnézek, elég sok háztartásban szól zene, társadalmi/politikai hovatartozástól függetlenül, sőt, elképzelhető, hogy egy fideszes és egy emeszpés egyidőben ugyanazt a rádióadót hallgatja, az egyik Ákost várja, a másik Manu Chao-t. Miért ne?
Ami viszont tipikus magyar fonákság, az nem más, mint a műsorszerkesztők--és ezáltal a hallgatók--meglehetősen különös elképzelései az 'alternatív' fogalmáról. Szerintünk ilyen egyáltalán nem létezik, de ha mégis, akkor biztos nem dancehall-reggae és híres dalok downtempo változatainak formájában jelenik meg. A problémát a LeMeZeKnEkTeK egyik kommentelője vázolta a legjobban, az ő hozzászólását idézem most:
"Már egy 16 éves pina is remekül pozicionálni tudja a saját zenehallgatási szokásait a VIVA/Barátok Közt és a Németh Juci-féle underground között - természetesen a NÉMETH JUCIHOZ húz, de ez annyira szánalmasan tudatos értékválasztás, hogy nyilvánvalóan nulla azaz nulla érvet tudna felhozni amellett, hogy mégis miért értékállóbb a retrockból öltözve egy zeneileg a 95-ös Blur-t idéző, szövegileg pocsék zenekart hallgatni, mint valami hajógyári szigeti, többszázezer eurós beruházású szórakozóhelyen szép, nagy, formás szilikonciciket fogdosni - én pl. határozottan az utóbbit választanám, az ottani emberek legalább nem hordanak maszkot."
Nos hát igen, én például köztudottan ÓRIÁSI ellenszenvvel viseltetem a Critical Mass-féle, nemistudommilyen ideológia által vezérelt össznépi zavargásokkal szemben, továbbá nem bírom elviselni, hogy mostanában amerre nézek, kockásnadrágos, trendiszemüveges művészcsajokat, és azok digitálisfényképész barátait látom, amint éppen egy art-kocsma sarokasztalánál ülve adnak választ a Világegyetem utolsó nagy kérdéseire.
DE
Tetszik vagy nem tetszik, ez bizony manapság egy igen széles réteg, akiket ugyanúgy ki kell szolgálni, mint a vállalati középvezetőket és az unatkozó háziasszonyokat. A Petőfi Rádió adásában igazából ugyanúgy nagyítóval kell keresni a jó számokat, mint bárhol máshol, a különbség--és a lényeg--az, hogy végre van alternatíva. Mert eddig nem volt. Hallgatod a Danubiust vagy a Slágert, oszt' jónapot, ha akarsz valamit kisköcsög, akkor maradj otthon és gépezzél, mert tudod az emberek ezt akarják hallani. Itt volt a hiba a mátrixban: nem az emberek akarták ezt hallani, hanem ez volt és kész; persze ha valaki nem tudja, hogy más is létezik marhapörköltön kívül, nyilván nem fog kaviárt követelni, de ez nem járható út. Huszonöt éve még az volt, most már nem. Ha akarom, elkapcsolom, szabadon választhatok. Azt pedig nem is kell mondanom, hogy az eddig maximum szájról szájra terjedő, 'underground' magyar előadók is megkapják végre a nekik járó szeletet a tortából. Tökmindegy, hogy nálunk éppen a d'n'b alapú ragga vagy a punnyadt downtempo számít undergroundnak, ez már a mi bajunk; Péterfy Bori külföldön simán popsztár lenne, itthon mégis valami elvont, belemagyarázott performansz-művész szerepébe kényszerül, ami egyrészt hülyeség, mert nem az, másrészt neki is rossz.
Szóval jelenleg az egész MTV Hungary/Petőfi Rádió dolog még egy kicsit sárga, kicsit savanyú, de a miénk. Amíg vannak lelkes Pelikán elvtársak, akik teszik a dolgukat--még akkor is, ha esetleg fogalmuk sincs róla, mit hogyan kéne csinálni--nincs okunk mérgesnek lenni. Nem baj. Valami elindult. És szerencsére ezt már nem lehet visszacsinálni.
Linkek:
Petőfi Rádió hivatalos
Critical Mass MTV Petőfi Rádió
131976