2007. 12. 02.
Mindenki tudja, hogy a Rolling Stones-szal valami baj van. Nos, ez vele a baj.
A Rolling Stones hazudott és becsapta a rajongókat, már legalább három lemeznyi ideje. Elleplezték előlünk, hallgatóik elől az igazságot, és ez a popzenében olyan morális válsághoz vezethet, melynek következményei beláthatatlanok. 'Minden idők legrégebben működő rockzenekara', mi? Ugyan már! A Rolling Stones imidzse (és kétségtelenül sikere is) a Gonosszal kötött paktumuk eredménye.
'Minden idők legrégebben működő rockzenekara', 'minden idők legöregebb energikus rocksztárjai' már rég nem is élnek. Eddig is sejtettük, hogy Keith Richards igazából klasszikus rocksztár annyiban, amennyiben már legalább egyszer meghalt; ezen a képen viszont csak a vak nem látja, hogy Richards valóban egy zombi. A történet kezdete jó 4 évtizednyire nyúlik vissza a múltba; érdemes viszont felidéznünk, hogy megértsük a Rolling Stones rettenetes, erkölcstelen hazugságait, azok súlyát és következményeit.
1964-ben, mikor a Stones először turnézott Amerikában, egy kisvárosban találkoztak Guruló Kavics (Hátcsá Bambúcsa) indián varázslóval. A varázsló fenyegetően fordult hozzájuk: tudja, hogy az ő nevével csinálnak együttest, mondta, és ezért ő nem csak hogy jogi úton kérhetne elégtételt (mert mit szólnának, érvelt, ha ő most 'Keith Richards' vagy 'Mick Jagger' néven indítana egy zenekart), de a szellemek segítségével is, hiszen mindenki tudja, hogy a neveknek hatalma van--ezek az angol hülyék meg nem csak elárulták neki saját nevüket, hanem az ő nevével megjelölt 'törzsbe' (fogalmazott az indián) tartozónak vallják magukat. Guruló Kavics a következő választás elé állította a zenészeket: vagy beleegyeznek, hogy a névhasználatért cserébe életük és sikerük a varázsló kezében legyen, vagy Guruló Kavics elégtételt vesz rajtuk a szellemek és a biztonság kedvéért a jog eszközeivel is. Kárpótlásul gazdagságot, hírnevet, adókedvezményt, bölcsességet, elképzelhetetlen örömöket, és örök életet ígért a zavarodott angoloknak. Jagger és Richards összedugták a fejüket, és úgy gondolkodtak, hogy ha úgyis örök életük lesz, a beígért elszámoltatás sosem fog eljönni, tehát örömmel eladták a lelküket az indiánnak.
Mitől lett ilyen sikeres a Rolling Stones? Gonosz varázslat révén, amit Guruló Kavics azonnal megidézett. A szellemek segítettek neki (a nevekkel való bizniszen alapuló kéréseket a szellemek mindig is nagyon komolyan vették), és az angolok megdöbbenve figyelték az egyre szaporodó jeleket. A siker, pénz, elképzelhetetlen élvezetek mellett jöttek persze baljósabb ómenek is: Brian Jones halála (aki mindig is ellenezte a varázslóval kötött paktumot), az altamonti balhé a Pokol Angyalaival (motoros banda, mi? mi más volt ez, mint a Guruló Kavics által előhívott szellemek első figyelmeztetése?). A világ pedig egyszerűen nem tehetett mást: elhitte, hogy amit a Rolling Stones csinál, az jó. Természetes, nem, hogy gonosz varázslat kell hozzá, hogy elhitesd az egész világgal évtizedeken keresztül, hogy a kizárólag az A-G-D akkordmenetekből álló számaid mind jók?!
A bajok a 90-es évek elején kezdődtek, mikor Richards és Jagger meghaltak.
Guruló Kavics ekkor előlépett a szürke eminenciásokat rejtő sötétből a hátuk mögül; és behajtotta, ami neki járt. Keith Richards és Mick Jagger elégedetten, nyugodtan fekvő holttestével szörnyű dolgokat művelt, míg azok végül rettenetes élőhalottként, zombiként felkeltek a koporsójukból, és a varázsló parancsára folytatták tovább ott, ahol abbahagyták. Amikor a Stones többi tagja is szép lassan meghalt, Guruló Kavics mindig megjelent bemutatni maradványaik felett szentségtelen szertartásait: és láss csodát, ők is felkeltek és zenéltek tovább.
Az első két zombi lett a legtökéletesebb. Mindkettőn (Jaggeren különösen) jól látszik időnként, ahogy rázzák, verik belülről a szellemek a rég halott testét; látszik a szemében a rémület és kétségbeesés. Guruló Kavics viszont egy dologgal nem számolt, mert az tipikusan nyugati dolog: a médiával. Történt ugyanis, hogy valamikor 1993-ben a zenekar (már a zombi Richards-szal és Jagger-rel, de még élő Bill Wyman-nel és többiekkel) gyűlést tartott, amin megbeszélték, milyen választások előtt állnak. Erről a megbeszélésről szivárgott ki most a hangfelvétel, amin Mick Jagger (zombi) ezeket mondja: 'Nem nagyon van választásunk, mert elkúrtuk [hangos helyeslés; 'na ne mondd', mondja Bill Wyman, aki Jones-szal együtt a paktum ellen szavazott annak idején]. Nem kicsit, nagyon.' Jagger részletesen elmondja, milyen szörnyűségeket művelt vele Guruló Kavics, Richards pedig könnyek között panaszolja, hogy rettenetesen unja már a G-D váltásokat, de az indián most a világ végéig ilyen számok írására fogja kényszeríteni. 'Ekkora böszmeséget rockzenekar még nem csinált. Pedig nyilvánvaló volt, hogy nem mondunk igazat...', folytatta Jagger. Arról kezdett aztán beszélni, hogy amióta Charlie Watts tolószékbe kényszerült, csak a vak nem látja, hogy az energikus imidzs mögött immár csak a szellemek gonosz varázslata tartja a lelket és a sikert. 'Hazudtunk a koncertjeink nyitásában, a közepükön, és a finálékban is...' A kétségbeesett Stones-tagok obszcenitásokkal megspékelt vitájának végül a Richards-ban és Jagger-ben lakozó szellemek vetnek véget, akiknek hatására a zenekar úgy dönt, folytatja--Bill Wyman ekkor hagyta ott élete kockáztatásával az elátkozott együttest. (Nem furcsa, hogy a Rolling Stones-ban azóta hivatalosan nem basszusgitározik senki? A néger nyilvánvalóan csak alibi.)
A Mick Jagger 'Other Choices Discussion' ('Más Lehetőségek Megvitatása'), avagy röviden OCD beszéde címen most felfedezett dokumentum szélesebb elterjedése egyelőre még várat magára. Addig is azonban megnyugodhatunk: 'minden idők legrégebben működő rockzenekara' csak gonosz varázslat segítségével képes még mindig ugyanolyan zenét csinálni. Igazából már legalább 15 éve mindegyikük zombi.
Keith Richards leleplezés Rolling Stones zombi
131977