Minden zenebuzi álma, hogy gyermekei Apuci kedvenc nótáinak dallamára szenderedjenek el. Persze egy féléves kissrác mégsem hallgathat Metallicát, de ne féljetek: van megoldás. Illetve talán mégsem...2008. 02. 12.
Minden zenebuzi álma, hogy gyermekei Apuci kedvenc nótáinak dallamára szenderedjenek el. Persze egy féléves kissrác mégsem hallgathat Metallicát, de ne féljetek: van megoldás. Illetve talán mégsem...
Egy szuszra: Coldplay, Metallica, Radiohead, Tool, Pink Floyd, The Cure, The Beach Boys, Nirvana, Led Zeppelin, The Eagles, Queens of the Stone Age U2, The Ramones, Nine Inch Nails, Smashing Pumpkins, No Doubt, Bob Marley, The Beatles, Björk, Green Day, The Pixies, Rolling Stones, AC/DC, Prince, Kanye West, Stevie Wonder, Depeche Mode, Black Sabbath.
Valerie Aiello (a fegyverdörgéstől hangos Texas szülötte) viszonylag korán rájött, amire már előtte is oly sokan: elég jó pénzt lehet keresni ismert dalok -- nem mindig -- ötletes átirataival. Richard Cheese például biztos egy vagyon pénzt keresett azokkal a rém egyhangú feldolgozás-lemezekkel. Valerie kis kitérő után (Black Sabbath-dalok bluegrass-verziói...) úgy döntött, ő speciel gyerekdalokat csinál a leghíresebb előadók leghíresebb szerzeményeiből. A szabályok: nincs zongora, sem fúvósok, vonósok, illetve gitár. Az alapötletet a QOTSA Lullabbies to Paralyze című lemeze adta, azóta háromhetente megjelenik egy-két új kiadvány a Baby Rock kiadó égisze alatt. Nem nehéz kitalálni: a fenti lista azon előadókat foglalja magában, akik már "áldozatul estek" Aiello munkásságának; akik még nem, azok sem örülhetnek sokáig, az albumok sikere óriási, előbb-utóbb mindenkire sor kerül. "Ha egy üzlet beindul...", ugye. De milyenek ezek a lemezek valójában?
Nagyon jók. És véletlenül sem gyerekeknek valók. Bár a hivatalos indoklás szerint azért készülnek a lemezek, hogy "egy szülő végre együtt hallgathassa a 'Paranoid Android'-ot a csemetéivel, anélkül, hogy halálra rémisztené őket", mégis inkább az idősebb korosztály fogja örömét lelni a Rockabye Baby-kiadványokban. Attól, hogy különféle csilingelő izékre van hangszerelve, még ugyanolyan disszonáns és komplex marad egy Radiohead vagy egy Tool-szám, ráadásul ilyen baljós hangulatú gyerekdalokat nem hiszem, hogy sokan hallgattatnának a kicsikkel. Annyi jó gyereklemez van -- már amelyik nem nézi hülyének őket, persze -- kibírja a kölyök NIN nélkül még pár évig.
Nekünk viszont páratlan élmény lehet a kedvenceinket ilyen különleges változatban hallani. Külön öröm a rettenetesen egysíkú, Petőfi Rádiós lounge-feldolgozások után egy viszonylag érdekes ötletre épülő sorozat. Zeneileg is minden rendben van: sokszor még bonyolultabb a hangszerelés, mint eredetiben, a hátborzongató csilingelés pedig valami elfajzott kamara-pop jelleget kölcsönöz a dolognak. Általában eleve középtempónál lassabb szerzemények kerülnek átdolgozásra, nem véletlenül: az eredetileg pörgősebb számoknál sokszor erőltetettnek tűnik a dolog, a lassú dalok viszont új köntösben is ugyanolyan hatásosak, sőt.
A Rockabye Baby nem túl kreatív vagy formabontó dolog, mégis jó ideig el lehet szórakozni egy-egy lemezzel -- főleg, hogy jó sok van belőlük -- és ha nem is a gyerekeknél, de nálunk biztosan működne altatóként is. Azért jobb ébren hallgatni; nem akarok tippeket adni, mindenesetre elég sok helyről hozzáférhetők a kiadványok. Múló hóbortnak megteszi.
Linkek:
Rockabye Baby! hiatalos
Rockabye Baby! MySpace
Two Boobs and a Baby (a sorozat Pink Floyd-os része)
Metallica Radiohead Rockabye Baby Tool U2
131975