Máshogy hal meg - Jack White és az új James Bond betétdal

2008. 10. 07.

Poligrafovics

Határozottan izgalamas és ígéretes ötlet volt a Bond-széria (futószalagos) gyártóitól, hogy az új epizód promódalát épp a koronázatlan alter-rock királyra, Jack "sasorr" White-ra bízzák... Megtették, ez sült ki belőle. Én hülyébbet vártam.

Hiszen az idő vaskereke megintcsak előre gurult két évet, és ahogy ez ilyenkor elkerülhetetlen, jön az új Bond-film, amit ezúttal a szépen csengő Quantum of Solace névre kereszteltek, s mely a leghíresebb angol ügynök nem kevesebb, mint 22. filmre vitt kalandja lesz. A készítők természetesen ragaszkodtak a jól bevált franchise-hoz zenei téren is, hiszen a Bond-filmek története tulajdonképpen a Bond-dalok történetének is felfogható; magam is meglepődtem, mennyien csináltak már dalbetétet hozzá az elmúlt évtizedekben: az A-HA-tól a Garbage-ig, Tina Turnertől Madonnáig jó sokan megfordultak már Bond-film soundtrack-en: így érünk el 2008-ba, amikor nagy bátran Jack White megpróbálja a (közel) lehetetlent: alternatív Bond-főcímdalt írni ugyanis - mint kiderül - egyáltalán nem könnyű.

Ebből mi lesz?Talán pont a White-ról a mai napig sütő őrültség és kiszámíthatatlanság miatt a producerek gyorsan be is dugták mellé Alicia Keys-t, aki szép is, jól is énekel, baj nem lehet vele - gondolták fellélegezve -, ám ezen kívül mindent ráhagynak White-ra, aki önmagához méltóan megírja, elénekli, elgitározza és új oldaláról mutatkozva el is dobolja az 'Another Way to Die' című dalt, mely formabontóan próbál (Bond)formában maradni, tulajdonképpen új koncepció nélkül akar különlegesnek hatni; Jack "sasorr" White irománya egyszerűen forradalmian nem forradalmi, kezdve azzal, hogy sikerül visszacsempésznie a sorozatba az utóbbi időben olyan okosan hanyagolt 'die'-alapú címadást.

Szigorúan csak a dalt hallgatva (persze nagyon is tudatos módon) körülbelül kilencven százalékos White Stripes hatás figyelhető meg, amire csak ráerősít a minap kiszivárgott klipp (ami a copyright jogok miatt hol felkerül Youtube-ra, hol nem, tessék próbálkozni) összetévesztehetetlen hivatkozása a 'Seven Nation Army' videójára - mennyivel jobb is lett volna, ha az Elephant slágerét sikerül megnyerni Bond-dalnak anno, hiszen a 'Seven Nation Army' híres kezdőhangjait meglepően sokan tartották teljesen James Bondosnak, amivel valószínűleg sokkal osztatlanabb sikert arathatott volna a próbálkozás. A struktúra itt nagyon elnyújtott, és persze tudom én, hogy suspense, meg hasonlók, de a spontaneitás, a "hülyeség", amit White-nak hoznia kéne (amit hozni szokott) nagyon nem fér ezzel össze, arról nem is beszélve, milyen eszméletlenül fura mögötte vonósokat hallani. A refrén erőteljes, de szövegileg, valamint koncepciójában is közel teljesen üres, semmi újat nem tesz hozzá a Bond-feel-hez, ami érthetően teljesen hangsúlytalanná teszi, hogy kik is adják ezt elő: tulajdonképpen egy abszolút klasszikus Bond-dalt kapunk, s bár a gitár torzítása valóban nagyon White Stripes, ennél többet igazából nem érdemes várni a próbálkozástól.

Mindezek után bár tudjuk, mi minden lehetett volna ebből, azért elismerő főhajtással is adózunk, hisz nagy valószínűséggel nem szar Bond-témát írni könnyű, hanem igazán egyedit és jót nehéz.

Alicia Keys főcímdal Jack White James Bond

131978