Saját bevallása szerint életében egyszer volt rendes munkája, amikor egy helyi lemezboltban alkalmazták, mint eladót -- kerek egy napig. Történt ugyanis, hogy egyik este elnyalt egy bélyeget, majd felmászott egy közeli fára, ahonnan csak másnap délben sikerült lecsalogatni.Nevenincs zenekarával közel húsz éven keresztül koncertezett a legkisebb siker nélkül, mire végül a kilencvenes évek közepén az egész világ megismerte a Pulp nevét. Rövid regnálás után -- nyilván nem bírták a sztárságot a sheffieldi srácok -- feloszlatta a zenekart, visszavonult a rakenrolltól és Párizsba költözött. Aztán visszatért egy szólólemezzel, csúnyább mint valaha, de még mindig ő írja a legjobb szövegeket a világon. Ja, és annak idején egy díjkiosztón hülyét csinált Michael Jacksonból, amiért külön jár a pont.
Viszont nagyon szarul néz ki, egészen régóta. Ha van tökéletes megtestesítője a csodálatos, angolszász NERD kifejezésnek, akkor ő az. Igazi gyógyegér a javából. Persze nem is lenne hiteles az a sok-sok (ön)irónia és finom szarkazmus, ha máshogy nézne ki, elvégre Morrissey sem mutatna jól leszálkásítva, hawai-ingben. Annak idején Angliában kétfajta britpop-rajongó létezett: a melegítős, fülbevalós, ManCity-drukker típus (olyan Damon Albarn-féle) és a hátranyalt hajú, öltönyös dandy. Nem kérdés, hogy a Pulp koncertjein melyikből
volt több. Jarvis maga járt elől a jó példával: ektomorf testalkatának köszönhetően a mai napig minden zakó lötyög rajta, SZTK-keretes szemüvege pedig annyira hiteles, hogy az már néha fáj. Ehhez jön még az elképesztően hülye színpadi mozgás -- tényleg, a leghülyébb mozgású sztárokról is kéne sorozatot indítani -- ami végleg betesz. Nézzétek meg ezt a videót, meglátjátok, nem a levegőbe beszélek.Akinek ilyen feje van, abból vagy sztár lesz, vagy semmi. Nagyobb eséllyel az utóbbi, legalábbis egy átlag éjszakai séta Pesten erre enged következtetni. Viszont ha mégis bejön a dolog, még nője is lehet az illetőnek, mint azt a mellékelt ábra is mutatja. Szólhatna valaki Camille-nak (akárki is ő) hogy figyeljen már jobban, elvégre nem mindennap fotózzák az embert egy Idegennel.
Egyébként Jarvis tényleg nagy szám, a szövegeit tanítani lehetne, witty meg minden, csak hát nem születhet mindenki Charles Bronsonnak. Hál' Istennek. Pedig Joe Cocker -- a nagybácsi -- sokat vigyázott rá gyerekkorában, ragadhatott volna rá valami a férfias rock-félistenek sablonjaiból, de úgy látszik, ő már akkor is a munkásosztály végső forradalmát tervezgette, nem ért rá mindenféle szőrös mellkasokkal meg göndör fürtökkel foglalkozni. Nem is állna jól. Jarvis tényleg rémisztő, de ilyennek szeretjük.
Linkek:
Jarvis a MySpace-en
SZAR:
01 Robert Smith
02 Lou Reed
03 Elliott Smith
04 Jarvis Cocker
05 Steven Tyler
06 Bradford Cox