2008. 10. 23.
Plastic Bertrand 1977-es világslágere aligha szorul bemutatásra, azonban van két dolog, amit minden valamirevaló zenebuzinak illik tudnia, hogy kellő arroganciával utasíthassa rendre kevésbé jól értesült beszélgetőpartnereit.
Amennyiben valaki mégsem ismerné a new wave-punk eme szürreális műfaji alapvetését, annak száz fekvőtámasz, tíz miatyánk és egy hét funky most tartunk egy kis korrepetálást. Különben is, hogy lehet nem ismerni egy olyan számot, ami annyira híres, hogy még a méltán világhírű Junkies is feldolgozta...? Ő itt Plastic Bertrand, amint épp a neki jutott 3 perc hírnevet élvezi (franciások küldjék a fordítást ide):
"That's one of my two favourite things about France" -- mondta Flea, miután az RHCP párizsi koncertjén kísérletet tett a dal feldolgozására, ez a tévedés pedig a Kaiser Chiefs idei, szigetes Bukarestezésével vetekszik -- mentségére legyen mondva, nem ő volt az első, aki benézte. A 'Ca plane pour moi' ugyanis belga szám. Bertrand brüsszeli születésű, bár félig tényleg francia, viszont magához a dalhoz a rózsaszín bőrdzsekin kívül vajmi kevés köze van, a háttérből mindent bizonyos Lou Deprijck és Yvan Lacomblez nevű, Poirot hazájából származó úriemberek irányítottak (állítólag a felvételen nem is Bertrand énekel, hanem Deprijck, bár ezt a feltételezést egy 2006-ban meghozott bírósági ítélet cáfolta). Ám mielőtt egy borízű kurjantás formájában kiszakadna belőlünk a jófajta magyaros világfájdalom, mondván bazzeg, még a belgáknak is volt világslágerük, csak nekünk nem, na adj még egy felest és egyébként is vissza Erdélyt, annyit azért el kell mondanunk, hogy a dolog ennél jóval bonyolultabb.
Mert a 'Ca plane pour moi' amellett, hogy nem francia, nem is eredeti, hanem feldolgozás. Bizony. Az alapul szolgáló, 'Jet Boy Jet Girl' című szerzeményt Alan Ward, egy Angliából áttelepült punkzenész rögzítette Elton Motello álnéven, szintén 1977-ben, az azonos nevű kísérőzenekar dobosa pedig egészen véletlenül bizonyos Roger Jouret volt, akit nem sokkal később Plastic Bertrand néven ismerhetett meg a világ. Az ok, amiért a Deprijck és Lacomblez által újragondolt változat jóval sikeresebb lett, meglehetősen prózai: a 'Jet Boy Jet Girl' egy 15 éves srác és egy idősebb férfi homoszexuális kapcsolatáról szól, kendőzetlen őszinteséggel, az "Ooooohhhh/He gives me head" refrén pedig a hetvenes években futó zenei rádiók nagy többségénél kiverte a biztosítékot. A szemfüles belgák viszont megérezték a siker illatát, felhasználták az eredeti zenei alapot, gyorsan írtak egy szinte teljesen értelmetlen, ám annál hatásosabb szöveget, megtették Jouret-et frontembernek, a többi pedig már történelem. És hogy mit szólt mindehhez Ward?
"Minden zenész életében előfordul, hogy lenyúlják valamelyik számát. Még most is naponta kapok üzeneteket rajongóktól, akik azt állítják, a 'Jet Boy Jet Girl' nagy hatással volt az életükre, ellentétben a francia változattal. Ezért írtam a dalt. Ha annak idején gazdag akartam volna lenni, most az is lennék. Tudni, hogy a gondolataim örökre megmaradnak -- ez a valódi gazdagság."
Elhiszitek?
Szex, drogok, Wikipédia:
Part 1: Don't You (Forget About Me)
Part 2: Vashti Bunyan
Ca plane pour moi drogok Elton Motello Jet Boy Jet Girl Plastic Bertrand szex Wikipédia
131976