2009. 06. 29.
Hihetetlen, milyen gyakran van igény fiktív szolgáltatásaimra így a fesztiválidényben, én nem tudom, mi lesz, ha tényleg beindul. Mindenesetre a szombati Kapcsolat-koncertről sem szerettünk volna lemaradni, még ha nem is voltunk ott (ugyan minek lettünk volna), fiktív beszámolónkban pedig véresen komolyan bemutatjuk a kulisszák mögötti fiktív valóságot a Simply Redről és a Király családról.
Szombat reggel fáradtan ébredtem, pénteken későig dolgoztam. Utálom, ha a telefon kelt fel, ezért sokszor le is némítom, most azonban elfelejtettem, így érhetett el ***** *******, a Kapcsolat-koncert egyik menedzsere. Nagy baj van, kezdte, azt se tudja, hogy is vágjon bele -- a lényeg, hogy fel kellene lépni délután, érdekel-e. Mit kell csinálni, tettem fel tapasztalt tárgyalóként első pragmatikus kérdésemet, amire azt válaszolta, még nem egészen alakult ki, Király Viktort vagy Mick Hucknallt kell-e helyettesíteni. Éneklő szakmunkásként persze tudják, hogy profi vagyok, és bármelyik menne, az utolsó pillanatban megkeresésért meg a bizonytalanságért cserébe egy még nagyobb összeget ajánlanak, mint különben szoktak. Ez már érdekelt, így beleegyeztem, hogy fél óra múlva értem küldenek egy nevetségesen nagy kocsit, és megyek. A nevetségesen nagy kocsi nem tudott befordulni a VIII. kerületi kis utcába, ahol lakom, ezért aztán a Rákóczi téren ugrottam be. ***** ******* viszkivel kínált, és csak húzta az időt, amíg a nevetségesen bedugult körúton és Andrássyn ki nem értünk az Ötvenhatosok terére. Itt aztán begördültünk a backstage-be, és eltűntünk a világ szeme elől. ***** ******* állította, hogy még az amerikai kémműholdak és a Google Earth sem látják ezt a backstage-et, ami bizony jól is jön, majd mindjárt meglátom, miért.
A Kapcsolat-koncert akkora dolog, hogy én teljesen meglepődtem: egy hatalmas, kiterjedt folyosó- és kazamatarendszert építettek a liget alá, amit kizárólag ilyenkor használnak öltözőknek és raktáraknak. Ahogy lassan lefelé araszoltunk a rámpán, az egyre növekvő sötétségben mintha valami vészjósló zenét is hallani véltem volna, de azt hittem, csak a Simply Red beállása az. Leérve megdöbbenten szálltam ki a kocsiból: a hatalmas garázs falait vastagon ráfröcskölt vörös folyadék borította, egészen olyan, mintha vér lenne. Talán ez a Simply Red új backstage dizájnja, gondoltam (legyen az bármilyen valószínűtlen); vagy Hucknallék mégis lemondták a Kapcsolat-koncertet, és az egyik kevésbé nagy várakozással övezett jelölt, a Cannibal Corpse játszik helyettük? ***** ******* szomorúan ingatta a fejét, ahogy nézte az arcomra kiülő gondolatokat. Menjünk bejjebb, kalauzolt kacskaringós folyosókon egy makulátlan, bár puritán tárgyalóba. Itt az egyik nagyobb fejes, B**** ***h* ***h*e** fogadott, és vázolta a rettenetes eseményeket: sajnos már most, a zenekar feloszlását megelőzően kiderült szörnyű titkuk, ami egyúttal valóban megmagyarázza azt is, honnan a név. Mick Hucknall egy vámpír. Ezek szerint mégsem a staff által feltételezett okból kérték az öltözőbe a 10 fiatal lányt. Zseniális, nemde? évtizedeken át csöpögős romantikus zene mögé bújtatni a szörnyű vérengzést. A menedzserük viszont most felszólamlott, mert azt hitték, csak sötétedés után kell játszani: világosban sosem szoktak (rocksztáros allűrnek tűnik, de mégsem az!) -- de ami még ennél is iszonyatosabb, Király Viktor is megtudta ezt, és egy facövekkel és -kalapáccsal felfegyverkezve megvárta a Simply Redet a garázsban, az egyik parkoló autó mögött. Amint a zenekar lazán kiszállt az elsötétített üvegű járműből, és elkezdték kihúzni hátulról a Hucknellt tartalmazó koporsót, Viktor előugrott, feltépte a láda tetejét, és jól begyakorolt mozdulattal az énekes-szörnyeteg szívébe küldte az éket. A megdermedt zenészek köpni-nyelni sem tudtak, míg nem csak őket, hanem a garázs falait is beterítette az egyszerűen vörös, pokoli folyadék. Viktor pedig felajánlotta nekik a szolgálatait, mint énekes.
A gond tehát ott van, derült ki mindebből, hogy bár Mick Hucknall, a vámpír, halott, a Simply Red mégis fel tud lépni; viszont kell valaki Király Viktort helyettesíteni. Ez különben sem olyan nagy baj, mondta a menedzser, mert Viktor túl komolyan vette, hogy majd ő "melegíti" a közönséget a híres fellépő előtt, és kizárólag Village People-, Elton John- és Erasure-számokból álló műsorral készült. Mit volt mit tenni, igent mondtam, kellett a még nagyobb összeg, rövidesen EVA-fizetés, én meg persze elbasztam az adóra szánt pénzt. Belementem tehát, hogy Király Viktor helyett nyomom a melegítést, ő pedig Mich Hucknall helyett énekel a Simply Redben. Megborotválkoznom ismét nem kellett; a főnökök csak röhögtek, és azt mondták, igazából a Kapcsolat-koncertekre nem azért jár bárki, hogy figyeljen is, az előzenekarra meg pláne nem. A legtöbben pusztán azért jönnek, mert ingyen van, legyen akármilyen szar is az aktuális fellépő. Így megnyugodva flitteres zakót és trapézgatyát öltöttem, és találkoztam a zenészeimmel, akiken már jóval a beállás előtt látszott az unalom. Megbeszéltük a setlistet, bemutattak a Fenyő Miklós-hasonmásnak, akit Viktor magával szokott vinni koncertekre, hogy a színpad szélén Megasztár-zsűrisen bólogatva a zene ritmusára motiválja őt. Tudjuk, hogy neked nem kell ilyen, tették hozzá, de mivel múlt héten a Blikk megírta ezt, ez az egyetlen részlet, amire mindenki számít egy Király Viktor-koncerten. A beállást megoldották nélkülem is, én addig a backstage-ben söröztem a Simply Red kissé lehangolt tagjaival.
Végül aztán szóltak, hogy ideje színpadra lépni; a zenészek addigra már többszörösen is beálltak ettől-attól, tehát az unalom kicsit kevésbé ült ki az arcukra. Miközben játszottunk, a gitáros és a basszusgitáros barkúbáztak, a dobos egy brazil szappanoperát nézett egy kis hordozható tévén, én pedig ide-oda sétálgattam a színpadon, és igyekeztem imitálni azt a mozgást, amit Viktortól láttam abban a néhány Megasztár-adásban, amit még megnéztem. A zenészek már előre figyelmeztettek, hogy a biztonság kedvéért énekeljek minden számban legalább egyszer (legjobb, ha a felmenetelnél) kurva hamisan, ez trédmárk, ezzel meg a Fenyő-hasonmással együtt már tuti, hogy senki sem fog gyanakodni. Így is tettem, közben végigjártam a színpad minden részét, elolvastam a Simpy Rednek felírt instrukciókat, és általában véve jól éreztem magam. Úgy tűnt, a közönség is, szépen gyülekeztek az emberek.
Korrekt kis koncertünk után elégedetten jöttünk le a színpadról. A zenészek azonnal taxiba ültek és elhúztak, engem viszont ismét magához kéretett a menedzser. Na, kezdődik, gondoltam, most fog előállni azzal, hogy mégsem tud olyan nagy összeget fizetni; de csalódnom kellett. A menedzser további szolgálatokat kért tőlem. Miközben játszottunk, megérkezett Viktor nővére, Király Linda is, és mivel hiába követelte, hogy az öccse vigye fel őt is a színpadra legalább vokálozni, az öltözőben túszul ejtette Viktort. A biztonságiak nem tudtak behatolni, a kommandósok már úton vannak, de lehetetlennek tűnik rendezni a szituációt a tervezett 8 órás koncertkezdésig. Így tehát egy sokkal nagyobb összegért végül Mick Hucknall helyére is be kellett ugranom. Az előzenekarkodás előtt már amúgy is beszélgettünk a fiúkkal, a színpadot unalmamban alaposan végigjártam, tehát nem is kellett sokat tökölni, 8-kor kivonulhattunk az őrjöngő közönség elé. Azért egy vörös parókát adtak rám, igaz, hogy lassan sötétedik, de a fő fellépőre talán tényleg figyel valaki, sose lehet tudni. Szerencsére nem igazán olyanok a számaink, mondta a gitáros, akinek senki sem tudta a nevét, hogy kettő után is lehessen rájuk figyelni, legalább egy sört kell inni közben.
Újra a színpadra lépve konstatáltam, hogy mint minden nagyon régen működő és alapvetően régesrég ugyanazzal a programmal koncertező zenekar, a Simply Red is azzal szórakozik, hogy a setlistben egészen más címeken írja fel a számokat. Kezdőként az 'Unalmas szar' volt megjelölve, aztán a 'Hosszú szaxofonszólós fos' jött, majd egy hosszú és kényelmes blokkban olyan régi kedvencek is előkerültek, mint az 'Dugós funky-s', a 'Lefolyok a székről bazmeg', vagy az 'If You Don't Know Me By Now'. Úgy tűnt, a közönségnek legjobban a 'Még lassabb jazzes baszakodás' és a 'Soul-jon ez a szar' tetszett, a Király Viktorról ottmaradt Fenyő Miklós-imitátor bőszen bólogatott a szélen, én pedig mindent megtettem, hogy Hucknall gesztusait (már amennyit ismerek közülük) félig-meddig hihetően adjam el. Ő meg lent fekszik a garázsban a koporsójában, vihogtam magamban, így a kivetítőn is kedves, jókedvű arckifejezéseket kaphattak el a kamerás srácok. A szólók alatt ezúttal én barkúbáztam a gitárossal, aztán meguntuk az egészet, eljátszottuk az 'Abszolút redvás fos'-t, és lejöttünk. A menedzser extatikusan fogadott minket, a zenészeket egy legyintéssel beküldte az öltözőbe, nekem viszont külön gratulált, és elkérte a névjegyemet, hogy másoknak is ajánlhasson. Mi a helyzet Királyékkal, érdeklődtem? Ekkor elkomorult egy kicsit, és elmesélte, hogy a hosszabb szaxofonszólókra időzített kommandóstámadások eredményeképp sikerült bejutni az öltözőbe, ahol a mai nap sokadik rettenetes látványa tárult a szemük elé: Király Viktor igazából nem más, mint Király Linda! Aki Hucknallal elbánt, csak egy imitátor volt, akit Linda előreküldött, amíg ő is be nem fut: a túszdráma akkor robbant ki, mikor az imitátor közölte vele, hogy márpedig ő énekel a Simply Reddel. Linda az öltözőben foggal-körömmel-énekkel darabokra szedte az imitátort, ő maga pedig meglépett a kommandósok elől a szellőzőrendszerben. Mivel szellőzőrendszerekben köztudottan lehetetlen megtalálni, akit keresünk, a kommandósok rögtön távoztak is.
De ne zavarjon minket mindez, mosolygott tovább a menedzser, sokkal jobban jártunk így. Te tudod, gondoltam, én biztosan jobban jártam -- rögtön ki is állítottam a számlát, ő pedig megígérte, hogy 10 napon belül megkapom a nagyobb összeget Király Viktor helyettesítéséért, és a még sokkal nagyobbat is Mick Hucknallért. Még szerencse, hogy még nincs elseje, vicceltem, akkor több lenne ám rajta az ÁFA! Nevetett, de úgy éreztem, ez már nem őszinte. Különben is halálra untam magam egész délután és este (ha a gitáros nem adta volna fel barkúbában a saját fejemet, amit nem tudtam kitalálni, semmi érdekes nem történt volna), így kértem egy taxit, és hazamentem a csajomhoz. Nem igaz, hogy egy héten kétszer is, vágta a fejemhez. Hát mit csináljak, ilyen ez a szezon, feleltem. Így legalább tudunk pizzát rendelni.
Az éneklő szakmunkás fellépései:
Depeche Mode
Simpy Red (+ Király Viktor)
fiktív Kapcsolat koncert Király Linda Király Viktor Simply Red
131974