2010. 04. 21.
Van ez a Beck nevű, aki a Record Club c. kezdeményezésében haverokkal felvesz egy-egy híres lemezt újra, aztán adagolja az interneten. Na, most már nálunk is van ilyen, és amikor azt mondjuk, "nálunk", akkor úgy értjük, itt a Cluster One-on. Csak itt, csak most, csak nektek.
Beck Record Club-ja egy borzasztó érdekes dolog: azzal kezdték, hogy összeszedte a haverokat, kiválasztottak egy klasszikus lemezt, és egy nap alatt felvették azt, mármint átírták-áthangszerelték, azt ne mondjam, 'feldolgozták', és aztán kirakosgatták a számokat egyenként kis videókkal. Sokat segített persze, hogy Becknek jó sok zenész haver áll rendelkezésére, jó sok felszerelés meg minden (a szcientológia ördögi titkairól nem is beszélve); valamint az, hogy az első két lemez, amit így megcsináltak, az a Velvet Underground & Nico meg a Songs of Leonard Cohen voltak. Most már megengedhetik maguknak, hogy mindenféle INXS-szel szarozzanak (ezzel rögtön észre is vette még a Lángoló is). Az első Velvet és az első Cohen nagyon szépen sikerültek, már csak ezért is figyeljük tovább is.
Közben viszont a Cluster One saját zenekara, az E Sávok (időnként frissül a MySpace-oldal is, pl. március elején megint két új szám került fel) nemrég kicsit ehhez kapcsolódva is kezdett új projektbe: igazából Beckéktől teljesen függetlenül nagy álmunk volt nekünk, hogy egyszer eljátsszuk a komplett Final Cut-ot, a Pink Floyd utolsó Roger Watersszel készült, 1983-as lemezét. A Final Cuttal mind a ketten úgy vagyunk Jacopóval, hogy a benne halmozottan és újra és újra megjelenő elviselhetetlen dolgok (aktuálpolitizálás, nyavalygás, nyöszmörgős pátosz) ellenére nagyon szeretjük. Emlékszem, mikor 1994-ben mentünk a bécsújhelyi Pink Floyd-koncertre, direkt csináltam magamnak egy Pink Floyd-pólót -- a Division Bell-turnéhoz egy Final Cut-pólót, ez is mutatja, mennyire szerettem ezt a lemezt már akkor is. Természetesen azt is felesleges külön mondani, hogy hiába röhögünk időnként Roger Waters-en és az ő világfájdalmán (fájdalmas világán), Roger Waters-t (ahogy a Pink Floydot általában) mélységesen tiszteljük, és borzasztóan örülünk a híreknek, hogy 2010-ben megint lesz egy The Wall-turné (ugyan csak Amerikában, de reméljük, 2011-re átcsúszva Európában is). Ha jön ide is, komolyan mondom, csinálunk vele egy interjút. Mindennek ellenére viszont meg sem próbáltuk 'komolyan venni' a Final Cut feldolgozását: sőt, úgy döntöttünk, radikálisat fordítunk rajta. Úgy vesszük fel a Final Cut-ot, hogy vidám legyen. Aki ismeri a lemezt, az rögtön tudja, hogy ez elég nagy kihívás, de mi elég hülyék vagyunk, szóval ha valakinek, nekünk sikerülhet. Büszkén jelentjük be tehát, hogy mostantól csak itt, csak nektek, csak ez: hetente egy számot jelentetünk meg itt az E Sávok Final Cut-járól. A végén majd lesz borító is, minden, aki szorgalmasan letöltögette a számokat, majd kiírhatja egy cédére, kinyomtathatja hozzá a borítót, és felteheti a polcra az eredeti mellé.
A Final Cut, surprise-surprise, egy konceptalbum (az előző kitudjahány Pink Floyd-lemez is az volt, és az utána jövő összes Waters-szóló is az), na ezt meg sem próbáljuk reprodukálni. Nem lesznek hülye háttéreffektek, a számok nem úsznak át egymásba érdekes hangmontázsokkal. Még csak bonyolultak sem lesznek (az akkordmenetek nem kimondottan azok különben sem). Ketten veszünk fel mindent, az E Sávok e célra kialakított eszközparkjával és helyiségeiben, szóval senki ne is várjon se metronóm-pontosságot, se zenei profizmust, se egyáltalán bármilyen produceri munkát. Elsőnek akkor tehát tessék, hallgatható (és alatta a linkről le is tölthető) a Final Cut első dala, a 'Post War Dream' -- vidáman. (Az eredeti meghallgatható itt.)
E Sávok: 'The Post War Dream' (letöltés, mp3)
De hogy ne csak ennyi legyen a projekt indulása, valami egészen speciálissal is készültünk. Régi fiktív barátunk, Hobo is beállított ugyanis, meghallgatta, mit csinálunk, és megjegyezte, hogy jó ez, csak kár, hogy nem magyarul van. Hobo ugye nem ismeretlen már a Cluster One-on sem, Radiohead-fordításai (és a 'Mint pörgő akasztókötél' c. 'Like Spinning Plates'-magyarítása) nálunk is megalapozták már hírnevét. Most sem hazudtolta meg magát, hanem megmutatta, áll ő elébe mindennek: kapásból, helyben lefordította a 'Post War Dream'-et, aztán még fel is énekelte nekünk. Az így létrejött 'Rendszerváltó álom' ellen ugyan egy ideig tiltakoztunk, mert hát a magyar politikai valóságot szeretnénk kihagyni a Cluster One-ról; de Hobo meggyőzött minket, hogy művészileg szükséges ez, hiszen a 'Post War Dream' 80-as évekbeli angol társadalmi-politikai utalásai és világháborús visszapillantásai sokkal hatásosabban ültethetők át magyarra, ha a mai hallgató számára releváns részletekkel dolgozunk. Ezt telefonon BWG is megerősítette, így a művészet nevében belementünk. De mondanunk sem kell, hogy Hobo fiktív nézetei egyedül az ő véleményét reprezentálják, a miénkhez semmi közük. Hobo egyébként távoztában odavetve közölte, hogy most a 'Rape Me' fordításán dolgozik éppen ('Répázz meg' címmel), amit természetesen feszülten várunk. Hobo szövege a player és a link alatt legördítve elolvasható; az eredeti itt.
E Sávok feat. Hobo (fiktív): 'A rendszerváltó álom' (letöltés, mp3)
'Rendszerváltó álom'
Mondj igazat, mondd miért
Folyt ki Jézus vér-
E, ugyanazért, amiért apáé?
Te voltál, vagy én?
Túl sok volt a tévé?
Tán valamivel vádolsz titokban engemet?
És ha nem lennének azok
Olyan nagyon jók abban
A gyárban lennének még munkahelyek
De biztos nekik sem olyan jó
Mikor süllyed a hajó
És eladtuk az össze mentőövet
Micsináltál, Feri mit csináltál
Micsináltál
Az országgal
Majd üvöltöm, majd kiabálom:
'Na és a rendszerváltó álom?'
Ó Feri, Feri micsináltál?
Az E Sávok Final Cutja:
01 The Post War Dream (+'A rendszerváltó álom', feat Hobo (fiktív))
02 Your Possible Pasts
03 One of the Few
04 The Hero's Return
05 The Gunner's Dream
06 Paranoid Eyes
07 Get Your Filthy Hands Off My Desert
Beck E Sávok feldolgozás fiktív Final Cut Hobo ingyen letöltés otthon zenélés Pink Floyd Roger Waters szex
131977