em véletlenül nem hallunk mostanában semmit David Gilmourról, a Pink Floyd gitárosáról. Rick Wright halála annyira megviselte, hogy otthagyta Angliát, és Budapestre költözött. Most egy kis boltot vezet a VIII. kerületben.2010. 04. 22.
Nem véletlenül nem hallunk mostanában semmit David Gilmourról, a Pink Floyd gitárosáról. Rick Wright halála annyira megviselte, hogy otthagyta Angliát, és Budapestre költözött. Most egy kis boltot vezet a VIII. kerületben.
David Gilmourt már lelepleztük egyszer, akkor az derült ki róla ikonográfiailag, hogy ugyanaz a színész játssza, mint aki a középkorban Aquinói Szt. Tamást játszotta. Ahogy már akkor megjósoltuk, Gilmour tényleg elkezdett hízni. A Summa Pinkfloidiae-t viszont (még) nem írta meg, és láthatólag nem is nagyon ambicionálja. Az igazság az, hogy Gilmournak elege lett az egészből. Waters egy fasz. Wright is meghalt. A monumentális rockzenét kisajátította a U2 meg a mindenféle kis köcsögök, és egyébként is. Gilmour lassan rá sem bírt nézni a gitárra, csak mászkált otthon egyik szobából a másikba, konyhából stúdióba, mindenhol gitárok meg aranylemezek, és szörnyen érezte magát. Muszáj váltani, minél nagyobbat. Ő sem lesz már fiatalabb.
És akkor beugrott az ötlet. Mi lenne, ha elköltözne mondjuk Magyarországra? Ott biztosan más a zenei helyzet, és a magyar nyelv megtanulásával fix, hogy lekötné a figyelmét egy ideig. Jobban meggondolva még csak zenélni sem kell, abból lett elege leginkább. Vesz mondjuk egy kis boltot valahol, Budapesten úgysem tűnik fel, ha egy kis bolt tulajdonosa nem tud rendesen magyarul. És hirtelen elhatározással már utasította is az ügyvédjét, hogy keressen neki megfelelő ingatlant. A VIII. kerület szívében, a ****** utcában meg is találta az ideális kisboltot: a környéken még legalább 5 ilyen van 5 percnyi távon belül, tehát nem lesz elviselhetetlen forgalom, szép kényelmesen elmélkedhet, nézhet Mónika sót (ezt már régen irigyelte a magyaroktól), beszélgethet a vásárlókkal. És már ment is.
Balszerencséjére viszont én is 5 perces távon belül lakom a kinézett kisbolttól. Akármennyire meghízott és elengedte magát, Gilmourt nem nehéz megismerni: ráadásul gyanúsan olcsón adja a skót viszkit, és a környéken egyedül ő tart Benson & Hedges-t (ez a Magyarországra néhány éve behozott angol cigi kevés és véletlenszerű helyen kapható, bár kurva jó és nem is drága), és valahányszor gitárral megyek be hozzá, mindig felcsillan a szeme, és érdeklődik. Gilmour nem tudja túltenni magát a zenén, mégsem tud kibújni a bőréből. Én pedig nagyon örülök neki, hogy ilyen illusztris eladóktól vásárolok. Amióta rájöttem erre, direkt oda járok, nem csak Benson & Hedges-t meg Ballantine's-t venni, hanem kenyérért-tejért is, hogy sulykoljam neki a Cseh Tamás-életérzést. Ha a ****** utca felé jártok, alig egy sarokkal a ****** tér előtt, ugorjatok be Gilmourhoz ti is.
131977