Vér, cselszövevény, kaki! - W.A.S.P.: Babylon

2010. 02. 15.

Szekunder

Senkit nem hat meg, ha megjelenik egy új WASP lemez, mégis beszélnünk kell róla, mert kanonizációs problémákat vet fel. És a Lawless-jelenség amúgy is jó ürügy a röhögésre, illetve újabb bizonyítéka, miért kell majdnem teljes egészében törölni a '80-as éveket a kollektív emlékezetből. De a végén azért engesztelődünk, mert emberek vagyunk mi is.

Már eleve az is vészjósló, hogy azzal kell kezdenem: vajon mi indította ezeket a konszolidált vénembereket arra, hogy elkészítsék az aktuális soralbumot. A pénz? Ugyan már, Gerzson. Ezt te sem gondolhatod komolyan - amennyit ebből eladnak, az mű-vérre és szemfestékre sem lesz elég. A megszokás és az unalom. Ezt csináltam eddig is, ezt csinálom ezután is. Van megint 7 és két fél szám, amivel lehet turnézni, és feketére festett körmű, lányunk korabeli csajokat dugni. Ennyire egyszerű. Hát mit csinálnának különben, ki tudná elképzelni Blackie Lawless-t, amint kertvárosi otthonában egy csinos melegítőben nyírja a füvet? Hacsak nem előtte a szomszédait temette el oda, közvetlenül miután vérüket ontotta egy pentagrammokkal díszített sátánista oltáron. Nem, nem, őt nyilvánvalóan arra kárhoztatta az Alvilág Ura, hogy halála napjáig a színpadon villázzon kivágott bőr-cuccokban.

Mindig is zavart az, ahogy a WASP-ot és a hasonló bandákat elhelyezik a rock-zene kánonjában. Hogy tudniillik heavy metal. Lásd wikipédia. Mintha ez olyan nyilvánvaló és megkérdőjelezhetetlen lenne. Itt az idő, hogy leromboljuk a mítoszt, hogy megkérdőjelezzük, igen, mondjuk ki: A WASP nem heavy metal. Sőt, a Mötley Crüe, a Motörhead, a Kiss vagy a Van Halen sem az. Ronnie James Dio meg, mint tudjuk, csak egy nagyon rossz vicc.

A Heavy Metal az a Judas Priest Painkillerje, az Iron Maiden Piece of Mind-ja, az Accept Metal Heart lemeze, vagy hogy újabbat is említsek az Iced Earth Horror Show-ja. Ha definiálni kell a heavy metalt, akkor az számomra mindig is a Helloween debütáló Walls of Jerico albuma lesz, abban ott van minden, tökéletes kivitelezésben, amitől heavy a metál. Vagy power, ahogy neked tetszik. Béna intrók, ikerszólók, visító ének komoly hangterjedelemben, kétlábdob, iszonyat tempók, tompított témák, heroikus refrének, tercelés és oktávozás, gregorián-szerű gótikus kántálás... soroljam? Azóta csak a Horror show közelítette meg ezt a tökélyt.

Hogy mégis akkor milyen zenét játszik a WASP, igazából ezen az albumon vált számomra nyilvánvalóvá, és ez ennek az albumnak a jelentősége. Ha szeretnél egy reprezentatív mintát, hát a 'Wild Child' klipjében igazából minden benne van, ami miatt ez a '80-as évek-beli nyugati-parti amerikai rock nem vehető komolyan, és amiért ez a zene soha nem volt és nem is lesz igazán heavy metál. Csak nézz bele a klipbe, és aztán hallgasd meg a Helloween 'How Many Tears'-jét. A különbséget gitározni lehet. A WASP munkásságán végigtekintve azt kell, hogy mondjuk, az 'I Wanna be Somebody' az egyetlen klasszikus értelemben vett heavy metal szerzeményük, az mondjuk simán eléri, hogy kopaszodó harmincas létedre felkelj a fotelból és a szoba közepén léggitározzál a partvissal.

Fölösleges szaporítani a szót, a válasz ott van az albumon, a címe: 'Burn'. A Deep Purple klasszikus úgy került fel az albumra, mint a 'Planet Caravan' a Far Beyond Drivenre - érintetlenül. Egyszerűen eljátszották. És harmadik hallgatásra nekem az is leesett, hogy miért. Mert ez egy Deep Purple album, csak feljavítva - kevesebb értelmetlen Hammond-szóló, kevesebb elbaszott kivagyi gitárművészkedés, zártabb, fogyaszthatóbb szerkezetek. Ha nem hiszed el, hallgasd meg a 'Thunder Red' című tételt az albumról, képzeld oda Blackmore-t és Gillant - menni fog. Ez kérlek klasszikus, oldszkúl hard rock, és szégyenkezve vallom be, de annak teljesen jó.

Van nóta, amit érdemes kiemelni a Babylonról, de nem teszem. Hallgasd meg. Vájtfülű ígyenc perverzeknek - van rajta Chuck Berry / Elvis is.  A lemez nekem igazából csak ürügy volt arra, hogy faszságokat mondjak a rockzenei kánonról, és röhögjek a '80-as évekből zombiként karjukat kinyújtó, megöregedett hakni bandákon. De azért persze headbangelek röhögés közben.

gorcsev heavy metal wasp

131975